Valamennyi gondolatodat, mozdulatodat a koponyádban található központ irányítja: az agy. Felülete a dióbélhez hasonlóan barázdált, tömege pedig mindössze 1,3 kilogramm. Az agyad teszi lehetővé, hogy gondolkodj, tanulj, alkoss vagy érezz valamit, de szabályozza azt is, hogyan pislogsz, lélegzel, hogyan dobban a szíved. Az emberi agy szerkezete olyan különleges, hogy egy tudós így jellemezte: „nincs még egy ilyen bonyolult dolog a világegyetemben.”

Agyad gyorsabb, mint egy szuperszámítógép.

Macskád felugrik a konyhapultra és a forró tűzhely felé tart. Csak másodperceid vannak a cselekvésre. A szemtől érkezett jeleket észlelve agyad villámgyorsan eldönti, mikor, hol és milyen gyorsan kell közbelépned, és parancsára a tested már végre is hajtja a szükséges mozdulatokat. Időben odaérsz, és megfogod a macskát. A folyamat – melynek során az agy észleli és feldolgozza a szem, a fül és más érzékszervek által küldött információkat, majd kidolgozza a megfelelő választ, és utasítást küld ennek végrehajtására –bámulatosan gyorsan történik. Ilyen összetett feladatra egyetlen számítógép sem képes.

Agyad annyi elektromos áramot termel, amennyi egy villanykörtét is működtethetne.

Agyad mintegy 100 milliárd idegsejtet tartalmaz – olyan sokat, hogy háromezer évbe telne megszámolni őket! Ha álmodsz, gondolkodsz vagy mozogsz, az idegsejteket összekötő pályákon folyamatosan száguldanak az apró vegyi és elektromos jelek. Hihetetlen, de sosem áll le az agyadban a forgalom. Másodpercenként számtalan üzenet cikázik ide-oda, mintha egyszerre több golyóval flippereznél. Idegsejtjeid több üzenetet küldenek,mint ahány telefonhívást a világon egy időben bonyolítanak. Egyetlen idegsejt csupán kevés elektromos áramot termel, de ha valamennyit összeadnánk, egy villanykörtét is működtethetnél vele.

Az idegsejtek 240 kilométeres óránkénti sebességgel továbbítják az információt.

Egy méh száll a lábfejedre. Bőröd idegsejtjei érzékelik az érintését, és több mint 240 kilométeres óránkénti sebességgel elküldik ezt az információt a gerincvelőn át az agyba. Az agy ekkor a mozgató idegsejtek segítségével – szintén a gerincvelőn át – üzenetet küld a lábadba, és már le is ráztad magadról a rovart. A mozgató idegsejtek még társaiknál is gyorsabban, több mint 320 kilométeres óránkénti sebességgel továbbítják az információkat.

Tanulás közben az agyad szerkezete megváltozik.

Amikor elkezdtél biciklizni tanulni, először úgy tűnt, lehetetlen feladatra vállalkoztál. Ám nem sokkal később már vidáman tekerted a pedált. Hogyan lehetséges ez? Gyakorlás közben az agyad újra és újra „bicikliző” üzeneteket küld az idegsejteknek, amelyek között végül új kapcsolatok jönnek létre. Valójában ha valami újat tanulsz, új élményeket szerzel, vagy új gondolatod támad, agyad szerkezete mindig megváltozik egy kicsit.

A testmozgás élénkíti az agyműködést.

Ma már közismert, hogy a vérkeringést serkentő mozgás – például a futás vagy a kosárlabdázás – nem csupán a testedet edzi, hanem a hangulatod is jobb lesz tőle. Nemrégiben azt is felfedezték, hogy mozgás után a test olyan anyagot termel, amely fogékonyabbá teszi az agyat a tanulásra. Így ha elakadtál a házi feladatban, menj le egy kicsit focizni, és utána próbálj meg újra nekiveselkedni. Így már könnyebben megy a lecke is!

Írta: Douglas E. Richards